Egy görögfélisten, maga a tökély, megismertem, nem tudom, és nem akarom elfelejteni, maga az álomférfi, ki mély hangjával, csillogó szemével, bronzra barnult testével elkápráztatott.
Igen, most is emlékszek tisztán mi történt akkor. Egy elég melegnek mondható szép októberre ébredtem, mikor elindultam iskolába, találkoztam egy fiúval. Azt hittem ő az igazi, de később kiderült, hogy végig a szemem előtt volt, de nem találtam meg. A fiú, aki nem volt az igazi, körübelül hat napig "varázsolta" szememet, de vége lett a kapcsolatnak, hisz rájöttem nem az igazi.
~Később október vége~
Sajnos télleg nem ő az igazi, de ami közbe történt felbecsülhetetlen.
Az osztálytársa rámírt, és elkezdtünk beszélgetni. Nagyon megtetszett, később belézúgtam. Jól esett, hogy mindig törődik velem, és nem kell célozgatnom, hogy szerelmes lettem.
Egy új kapcsolat lett belőle.
Éreztem, hogy Ő az igazi. Mások ezt mind csak tini-szerelemnek hitték, de ahogy megláttak minket, maga a "rózsa-pár", és észre vették, hogy nem csak "jajj de szeretem tini szerelem." Ez több annál.
Hetek, hónapok teltek el. Kapcsolatunk egyre boldogabb. Eltelt egy év, szerelmünk közé nem tud ki állni.
Érzem, hogy örökre együtt leszünk, szeretem, s Ő is szeret engem.
Egy életre szóló barátság. Inkább több- Szerelem.~
,,Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése